Orbán Viktor levelei európai politikusoknak
Németh Zsolt sajtótájékoztatón ismertette Orbán Viktor európai politikusok részére küldött leveleinek tartalmát.
2008.08.21
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: Orbán Viktor a levelekben összefoglalta a Fidesz álláspontját Oroszország grúziai beavatkozásával kapcsolatban, melyet katonai agressziónak tart, hiszen Oroszország Dél-Oszétia mellett grúz területek ellen is támadást intézett, ezzel megsértve az ország szuverenitását és területi integritását. Emellett a Fidesz túlzott erő alkalmazásával is vádolja Oroszországot.
Németh Zsolt emlékeztetett rá, hogy az orosz hadigépezet szisztematikusan rombolja Grúza közlekedési, szállítási infrastruktúráját, és jól látható, hogy Oroszország célja a jelenlegi grúz vezetés ellehetetlenítése és eltávolítása.
A Fidesz elnöke által írt levelek címzettjei közül Németh Zsolt külön kiemelte a lengyel, az ukrán, az észt, a lett elnököket és a litván miniszterelnököt, akik - mint Németh fogalmazott - a legnehezebb időkben is kiálltak Tbiliszi mellett, ellátogatva a megtámadott ország fővárosába, ami miatt a Fidesz külön elismerését fejezi ki nekik.
Közölte azt is, hogy a Fidesz követeli az orosz csapatok haladéktalan kivonását a grúz területekről, és szorgalmazza nemzetközi békefenntartók küldését a térségbe.
A Fidesz külügyi szakpolitikusa által ismertetett levelekben Orbán Viktor sürgeti Grúzia NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsítását, melyet különösen indokol Oroszország azon szándéka, hogy megakadályozza Európát a kaukázusi alternatív enegiaútvonal kiépítésében.
Németh Zsolt emlékeztetett rá, hogy az orosz hadigépezet szisztematikusan rombolja Grúza közlekedési, szállítási infrastruktúráját, és jól látható, hogy Oroszország célja a jelenlegi grúz vezetés ellehetetlenítése és eltávolítása.
A Fidesz elnöke által írt levelek címzettjei közül Németh Zsolt külön kiemelte a lengyel, az ukrán, az észt, a lett elnököket és a litván miniszterelnököt, akik - mint Németh fogalmazott - a legnehezebb időkben is kiálltak Tbiliszi mellett, ellátogatva a megtámadott ország fővárosába, ami miatt a Fidesz külön elismerését fejezi ki nekik.
Közölte azt is, hogy a Fidesz követeli az orosz csapatok haladéktalan kivonását a grúz területekről, és szorgalmazza nemzetközi békefenntartók küldését a térségbe.
A Fidesz külügyi szakpolitikusa által ismertetett levelekben Orbán Viktor sürgeti Grúzia NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsítását, melyet különösen indokol Oroszország azon szándéka, hogy megakadályozza Európát a kaukázusi alternatív enegiaútvonal kiépítésében.
Orbán Viktor levelei európai politikusoknak (Németh Zsolt)
A sajtótájékoztatón Németh Zsolt párhuzamot vont Oroszország Grúzia- és Ukrajna-politikája között, utalva a krími és donyeck-medencei konfliktusforrásokra is. Meglátása szerint az autonómia jelenti a megoldást mind az abház és dél-oszét helyzetre, mind Grúzia és Ukrajna területi integritásának biztosítására.
A 2006. januári orosz-ukrán gázvita Németh Zsolt szerint már felhívta a figyelmet Oroszország új külpolitikai doktrínájának veszélyeire, melynek következménye a lengyel-amerikai rakétavédelmi egyezmény is. Reményét fejezte ki, hogy Grúzia és Ukrajna NATO-tagfelvételi eljárásának gyorsítása követni fogja ezt a lépést.
A külügyi bizottság elnöke pártja nevében felkérte Gyurcsány Ferencet, hogy vizsgálja felül különutas Oroszország-politikáját annak érdekében, hogy a magyar kormány a továbbiakban ne legyen akadálya az egységes európai fellépésnek.
***
Mihail Saakashvili
Grúzia elnöke
Budapest, 2008. augusztus 18.
Tisztelt Elnök Úr,
A dél-oszétiai összetűzések e hónap eleji kirobbanása óta nagy aggodalommal kísérem figyelemmel a Grúziában zajló konfliktus fejleményeit és a helyzetre válaszképpen tett különböző nemzetközi erőfeszítéseket.
Üdvözlöm azt a nagy jelentőséggel bíró szimbolikus lépést, hogy Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam vezetői augusztus 12-én látogatást tettek Tbilisziben, hogy kifejezzék az orosz csapatok által elfoglalt Grúzia, a grúz nép és jogszerűen megválasztott vezetése melletti támogatásukat.
Osztozom sokak mély aggodalmában, miszerint az Oroszország és Grúzia közötti harcok eszkalációja Oroszország újraéledő törekvését jelzi arra, hogy erőt alkalmazva biztosítsa a közvetlen szomszédságában lévő térség feletti uralmát. Teljes mértékben egyetértek ezért Oroszország katonai beavatkozásának kemény elítélésével, amelyet Lengyelország és a három balti állam elnökeinek közös közleménye is tartalmaz. Csatlakozom mindazon erőfeszítésekhez, amelyek minden elérhető eszközzel annak megakadályozására irányulnak, hogy Moszkva Grúzia elleni agresszióját - amint a közös közleményben áll - "hallgatás övezze vagy jelentéktelen nyilatkozatok, amelyek az áldozatokat egyformán kezelik a behatolókkal".
Az Ön megítélésével összhangban úgy vélem, hogy az Oroszország által Grúziában és a szomszédos szakadár régiókban végrehajtott katonai műveletek katonai agressziót valósítottak meg: Oroszország Grúzia területének Dél-Oszétián kívüli részeit is megtámadta, és ezzel nyíltan megsértette Grúzia szuverenitását és területi integritását; Oroszország aránytalan erőt alkalmazott, miközben humanitárius beavatkozásként próbálta igazolni fellépését; Oroszország meg akarta bénítani Grúzia működőképességét gazdaságának, infrastruktúrájának és közigazgatásának szétzilálásával. Az Ön vezetésével Grúzia komoly nyitást hajtott végre az Európai Unió és a NATO irányában. Meg vagyok győződve arról, hogy a mostani konfliktus is azt bizonyítja, a Szövetségnek mielőbb fel kellene ajánlania Grúziának és Ukrajnának a tagság elnyerését szolgáló terveket. Azzal, hogy megadnák mind Tbiliszinek, mind Kijevnek a MAP (tagsági akcióterv) státuszt, a nyugati országoknak nagyszerű alkalmuk nyílna arra, hogy megerősítsék elkötelezettségüket Grúzia és Ukrajna NATO tagsága mellett.
Európa számára különösen aggasztó, hogy Oroszország szisztematikusan rombolja Grúzia energetikai infrastruktúráját, és ezzel veszélyezteti a Közép-Ázsiából Európába tartó alternatív energetikai útvonalak kiépítését is. Következésképpen, az Európai Uniónak fokoznia kellene a közös energiapolitika kialakítása és az olyan alternatív energiaellátást biztosító útvonalak létrehozása iránti erőfeszítéseit, mint a Nabucco vezeték.
Határozottan támogatom mindazokat az európai uniós és nemzetközi felhívásokat, amelyek felszólítják Oroszországot Grúzia szuverenitásának, területi integritásának és nemzetközileg elismert határainak tiszteletben tartására, továbbá arra, hogy maradéktalanul teljesítse az Európai Unió nevében a francia elnökség által tető alá hozott hatpontos béketervben foglaltakat.
Nézetem szerint a NATO-nak és az Európai Uniónak szembe kell szegülnie Moszkvával. Európának fel kellene ismernie, hogy Oroszország fellépése nem csupán Oroszország szomszédai, hanem az egész kontinens számára - és talán azon túl is - növeli a biztonsági kockázatokat. Az Európai Uniónak ezért erős és egységes üzenetet kell adnia, világossá téve Moszkvának, hogy amennyiben nem hajtja végre maradéktalanul és gyorsan a tűzszüneti megállapodást, annak komoly következményei lehetnek az EU-Oroszország kapcsolatokra nézve. Az EU és Oroszország közötti intézményesített párbeszéd folytatását az összecsapások teljes leállításától, valamint Moszkvának a kaukázusi konfliktus olyan tartós politikai megoldása iránti elkötelezettségétől kell függővé tenni, amely tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását és területi integritását. Az EU és Oroszország közötti együttműködés átértékelése kapcsán több alternatívát látok, beleértve az új átfogó kétoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások felfüggesztését és az orosz állampolgárok vízummentes beutazásáról szóló tárgyalások befagyasztását is, mindaddig, amíg Oroszország nem szünteti be a Grúziával szembeni agressziót, és nem hajtja végre csapatainak teljes visszavonását Grúzia egész területéről.
Támogatom továbbá azt a lengyel-litván-ukrán javaslatot, amely a tényleges tűzszünet létrejöttét követően európai békefenntartó erőknek a dél-kaukázusi térségbe küldését szorgalmazza. Nemzetközi békefenntartó erőknek a térségben állomásoztatása nélkül nem tűnik úgy, hogy sikeresen rendezhető volna Dél-Oszétia és Abházia státusza. Erősen elkötelezett vagyok amellett, hogy életképes és tartós, Grúzia szuverenitásán és területi integritásán alapuló megoldást kell találni a szakadár tartományok státusz-kérdésére a nemzetközi közösség aktív bevonásával, ugyanakkor maradéktalanul tiszteletben kell tartani az oszét és az abház nép alapvető jogait is.
Szeretném végül ismét hangsúlyozni őszinte a grúz vezetés iránti nagyrabecsülésemet, és sok erőt kívánok a következő napokban. A szabad világnak egységesen fel kell sorakoznia Grúzia mögött. A már szabadságot élvező országok kormányzati és ellenzéki politikusainak hangosan és egyértelműen fel kell szólalniuk az Önök támogatása érdekében.
Tisztelettel,
Orbán Viktor
Magyarország volt miniszterelnöke
A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke
A 2006. januári orosz-ukrán gázvita Németh Zsolt szerint már felhívta a figyelmet Oroszország új külpolitikai doktrínájának veszélyeire, melynek következménye a lengyel-amerikai rakétavédelmi egyezmény is. Reményét fejezte ki, hogy Grúzia és Ukrajna NATO-tagfelvételi eljárásának gyorsítása követni fogja ezt a lépést.
A külügyi bizottság elnöke pártja nevében felkérte Gyurcsány Ferencet, hogy vizsgálja felül különutas Oroszország-politikáját annak érdekében, hogy a magyar kormány a továbbiakban ne legyen akadálya az egységes európai fellépésnek.
***
Mihail Saakashvili
Grúzia elnöke
Budapest, 2008. augusztus 18.
Tisztelt Elnök Úr,
A dél-oszétiai összetűzések e hónap eleji kirobbanása óta nagy aggodalommal kísérem figyelemmel a Grúziában zajló konfliktus fejleményeit és a helyzetre válaszképpen tett különböző nemzetközi erőfeszítéseket.
Üdvözlöm azt a nagy jelentőséggel bíró szimbolikus lépést, hogy Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam vezetői augusztus 12-én látogatást tettek Tbilisziben, hogy kifejezzék az orosz csapatok által elfoglalt Grúzia, a grúz nép és jogszerűen megválasztott vezetése melletti támogatásukat.
Osztozom sokak mély aggodalmában, miszerint az Oroszország és Grúzia közötti harcok eszkalációja Oroszország újraéledő törekvését jelzi arra, hogy erőt alkalmazva biztosítsa a közvetlen szomszédságában lévő térség feletti uralmát. Teljes mértékben egyetértek ezért Oroszország katonai beavatkozásának kemény elítélésével, amelyet Lengyelország és a három balti állam elnökeinek közös közleménye is tartalmaz. Csatlakozom mindazon erőfeszítésekhez, amelyek minden elérhető eszközzel annak megakadályozására irányulnak, hogy Moszkva Grúzia elleni agresszióját - amint a közös közleményben áll - "hallgatás övezze vagy jelentéktelen nyilatkozatok, amelyek az áldozatokat egyformán kezelik a behatolókkal".
Az Ön megítélésével összhangban úgy vélem, hogy az Oroszország által Grúziában és a szomszédos szakadár régiókban végrehajtott katonai műveletek katonai agressziót valósítottak meg: Oroszország Grúzia területének Dél-Oszétián kívüli részeit is megtámadta, és ezzel nyíltan megsértette Grúzia szuverenitását és területi integritását; Oroszország aránytalan erőt alkalmazott, miközben humanitárius beavatkozásként próbálta igazolni fellépését; Oroszország meg akarta bénítani Grúzia működőképességét gazdaságának, infrastruktúrájának és közigazgatásának szétzilálásával. Az Ön vezetésével Grúzia komoly nyitást hajtott végre az Európai Unió és a NATO irányában. Meg vagyok győződve arról, hogy a mostani konfliktus is azt bizonyítja, a Szövetségnek mielőbb fel kellene ajánlania Grúziának és Ukrajnának a tagság elnyerését szolgáló terveket. Azzal, hogy megadnák mind Tbiliszinek, mind Kijevnek a MAP (tagsági akcióterv) státuszt, a nyugati országoknak nagyszerű alkalmuk nyílna arra, hogy megerősítsék elkötelezettségüket Grúzia és Ukrajna NATO tagsága mellett.
Európa számára különösen aggasztó, hogy Oroszország szisztematikusan rombolja Grúzia energetikai infrastruktúráját, és ezzel veszélyezteti a Közép-Ázsiából Európába tartó alternatív energetikai útvonalak kiépítését is. Következésképpen, az Európai Uniónak fokoznia kellene a közös energiapolitika kialakítása és az olyan alternatív energiaellátást biztosító útvonalak létrehozása iránti erőfeszítéseit, mint a Nabucco vezeték.
Határozottan támogatom mindazokat az európai uniós és nemzetközi felhívásokat, amelyek felszólítják Oroszországot Grúzia szuverenitásának, területi integritásának és nemzetközileg elismert határainak tiszteletben tartására, továbbá arra, hogy maradéktalanul teljesítse az Európai Unió nevében a francia elnökség által tető alá hozott hatpontos béketervben foglaltakat.
Nézetem szerint a NATO-nak és az Európai Uniónak szembe kell szegülnie Moszkvával. Európának fel kellene ismernie, hogy Oroszország fellépése nem csupán Oroszország szomszédai, hanem az egész kontinens számára - és talán azon túl is - növeli a biztonsági kockázatokat. Az Európai Uniónak ezért erős és egységes üzenetet kell adnia, világossá téve Moszkvának, hogy amennyiben nem hajtja végre maradéktalanul és gyorsan a tűzszüneti megállapodást, annak komoly következményei lehetnek az EU-Oroszország kapcsolatokra nézve. Az EU és Oroszország közötti intézményesített párbeszéd folytatását az összecsapások teljes leállításától, valamint Moszkvának a kaukázusi konfliktus olyan tartós politikai megoldása iránti elkötelezettségétől kell függővé tenni, amely tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását és területi integritását. Az EU és Oroszország közötti együttműködés átértékelése kapcsán több alternatívát látok, beleértve az új átfogó kétoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások felfüggesztését és az orosz állampolgárok vízummentes beutazásáról szóló tárgyalások befagyasztását is, mindaddig, amíg Oroszország nem szünteti be a Grúziával szembeni agressziót, és nem hajtja végre csapatainak teljes visszavonását Grúzia egész területéről.
Támogatom továbbá azt a lengyel-litván-ukrán javaslatot, amely a tényleges tűzszünet létrejöttét követően európai békefenntartó erőknek a dél-kaukázusi térségbe küldését szorgalmazza. Nemzetközi békefenntartó erőknek a térségben állomásoztatása nélkül nem tűnik úgy, hogy sikeresen rendezhető volna Dél-Oszétia és Abházia státusza. Erősen elkötelezett vagyok amellett, hogy életképes és tartós, Grúzia szuverenitásán és területi integritásán alapuló megoldást kell találni a szakadár tartományok státusz-kérdésére a nemzetközi közösség aktív bevonásával, ugyanakkor maradéktalanul tiszteletben kell tartani az oszét és az abház nép alapvető jogait is.
Szeretném végül ismét hangsúlyozni őszinte a grúz vezetés iránti nagyrabecsülésemet, és sok erőt kívánok a következő napokban. A szabad világnak egységesen fel kell sorakoznia Grúzia mögött. A már szabadságot élvező országok kormányzati és ellenzéki politikusainak hangosan és egyértelműen fel kell szólalniuk az Önök támogatása érdekében.
Tisztelettel,
Orbán Viktor
Magyarország volt miniszterelnöke
A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke
Betöltés...
Betöltés...