Kiemelte: nem kellenek olyan hangadók, akik azért utaznak Gyöngyöspatára, hogy ott látványosan elsírják magukat, és ugyanezen civil szervezetek a baloldali kormányok idején egy szót sem szóltak. Szerinte egy civil szervezet csak akkor avatkozzon bele a romák érdekképviseletébe, ha ahhoz érdemben hozzá tud adni valamit.

A Fidesz-kormány felismerte, hogy mekkora probléma a szegregáció, és gyakorlatilag 2010 óta eredményesen keresi a válaszokat a kérdésre.

Járóka - aki az EP első roma származású alelnöke - arról is beszélt: a Fidesz-kormány felismerte, hogy mekkora probléma a szegregáció, és gyakorlatilag 2010 óta eredményesen keresi a válaszokat a kérdésre. Elsőként tíz éve tudtak reformokat indítani a bölcsődei és a kötelező óvodai beíratással, továbbá a családi napközik, biztos kezdet gyerekházak, a nyírteleki kedvesház mintájára kialakított integrálóprogramok, a dajkaprogram, a tanodaprogram, az ingyenes étkeztetés, az ingyenes tankönyvprogramok bevezetésével. A családi pótlékot a munkához kötötte a Fidesz-kormány, jóformán megszüntette az iskolai hiányzásokat.    

"Tíz év alatt felépítettünk valamit, amit most le akarnak rombolni" - hangsúlyozta, hozzátéve: etikátlannak tartja, hogy csupán a gyöngyöspatai helyzet vagy a Csenyétén történtek alapján fessenek sötét képet az elért eredményekről. Jelezte: ő nem csak a Fideszre szavazó romákat képviseli, és sosem mondta, hogy tökéletes a helyzet, de az tagadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány 2010 óta eredményesen keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre. Részben saját forrásból, részben kormányzati segítséggel több programot kísérleteztek ki, és látható - mondta Járóka -, hogy a gyerekeket vissza lehet integrálni. Az oktatásban roma tanítókkal, roma segítőkkel, közös összefogással látható eredményt lehet elérni.

Az EP-alelnök kitért rá, hogy Gyöngyöspatán, illetve a térségben látja a potenciált ahhoz, hogy egyszer majd uniós segítséggel együtt akár mintaprojektet csinálhassanak belőle. Már most több biztossal egyeztetett, meghívta őket a cigánytelepekre. A parlamentben megkezdték a nemzeti romastratégiák felülvizsgálatát, ahol ő jelentéstevő is. Hangsúlyozta: a Magyarországot környező és a balkáni államok esetében is jelentős a lemaradás, amit jogszabálycsomagban kellene orvosolni. Utóbbit egyébként kezdeményezték is az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnál.

Azt is kiemelte, hogy Magyarország hozta be az EU-s diskurzusba a romaügyet, a mai napig is a legjobban teljesít, és az új javaslatokat is "mi hozzuk. Ez egyedülálló az EU történetében."

Szerinte sokak azt gondolják, a romáknak csak a segély jár és nem a munkahely.

"Közösségépítés kell, a romákat a társadalmi körforgásba kell visszahozni. Nekik is keresniük kell a kiugrási lehetőségeket, politikai és szakmai szinten is szóhoz kell jutniuk. Ki kell nevelni például a következő évtizedek roma vezetőit. Kellenek továbbá roma nevelők, hogy ne délutáni felzárkóztató oktatásban egyenlítsük ki az esélyeket, hanem már reggel, bent a tantermekben. Valamint a romáknak is tisztában kell lenniük állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel" - tette hozzá Járóka Lívia.