A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós szakminiszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban "energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát", de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd borítékolható eredménnyel.

"Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit" - emelte ki.

Aláhúzta: az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága "minimum kétséges". Emellett "koncepciós perhez" hasonlította az eljárást, rámutatva, hogy a dpa német hírügynökség már az első felszólalások alatt "világgá kürtölte" a jóváhagyást.

A rendelet értelmében most önkéntes alapon megkezdődhet a gázfogyasztás csökkentése, azonban a brüsszeli testület vagy öt tagállam kezdeményezésére az Európai Unió Tanácsa később úgynevezett riasztási helyzetet vezethet be, és ekkor kötelezővé válik a felhasználás mérséklése 15 százalékkal az elmúlt öt év augusztus 1. és március 31. közötti időszakának átlagához képest.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy nem vették figyelembe hazánk különleges helyzetét, miután az ország évtizedek alatt kialakult energiaellátási struktúrája alapján rendkívül magas a földgáz aránya a nemzeti energiamixben, és a fogyasztás felét a lakosság adja, ami ugyancsak kivételesen magasnak számít. Ez szavai szerint nem minősítés, pusztán a helyzet leírása.

Továbbá úgy vélekedett, hogy a rendelet negatív képet fest az EU versenyképességéről. "Ott lesz a földgáz a tárolókban, és majd nem engedjük felhasználni (.) Ez az európai gazdaságokra elképesztő hatásokkal fog bírni" - fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban számtalanszor óvatosságra intett, mondván, az energiaellátás nem filozófiai, ideológiai vagy kommunikációs, hanem fizikai kérdés.

"Mindeközben nagy nyugat-európai országok vezetői azt nyilatkozták, hogy ők meg tudják oldani az energiaellátásukat az orosz források nélkül (...) Akkor mire a riadalom, mire a vészhelyzet?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a szóban forgó nyilatkozatok egyszerűen nem voltak igazak.

"Ez egy megalapozatlan, hasznavehetetlen, végrehajthatatlan és a nemzeti érdekeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, pusztán kommunikációs célokat szolgáló, egyes nyugat-európai politikusok hitelességének megmentését célzó, káros javaslat" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter ezt követően kijelentette, hogy a kormány felelős energiapolitikát folytat, ezért nagy erővel zajlik a gáztározók feltöltése, amelyek szintje már az éves fogyasztás 28,5 százalékán áll, szemben a 18 százalék alatti EU-átlaggal.

Kitért arra is, hogy hazánk ellátása folyamatos és biztos lábakon áll a hosszú távú szerződéseknek és a déli csővezetéknek köszönhetően, amelynek megépítéséért komoly támadások érték annak idején az országot. Elmondta, az ellátás több mint fele ezen keresztül érkezik, az ottani szerződéses mennyiség 100 százaléka biztosított, míg az északi és nyugati útvonalak esetében ez jelenleg 53 százalék.

"Ha nem álltunk volna ellen barátaink és szövetségeseink támadásainak, és nem építettük volna meg ezt a gázvezetéket, ma óriási bajban lennénk" - közölte.

"Célunk és feladatunk Magyarország energiaellátásának biztosítása, hogy se a magyar emberek, se a Magyarországon működő vállalatok ne kerüljenek olyan méltatlan helyzetbe, hogy nem lesz elég földgáz nekik" - szögezte le, hozzátéve, hogy a szerződéses mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz piaci beszerzéséről szóló tárgyalások biztatóan haladnak.

(MTI-fidesz.hu)