Zsigmond Barna Pál hozzátette, a lengyel EU-elnökséghez nem volt méltó az, hogy elítélték Magyarországot. Ilyenkor az lenne az elvárt magatartás, hogy az elnökség tisztességes közvetítőként szólal fel semleges álláspontot képviselve, a szerdai vitán inkább tisztességtelennek minősíthető Adam Szlapka Magyarországot elítélő felszólalása. A baloldal és az Európai Néppárt képviselői is a jól ismert vádakat hangoztatták Magyarországgal szemben - fogalmazott.

Kifejtette: alapvetően stratégiai vita van a brüsszeli bürokrácia és Magyarország között. A magyar nemzeti kormány szuverenista kormány, Brüsszel hatásköröket akar elvonni, Magyarország elutasítja a migrációt és békepárti, Brüsszel be akarja engedni az illegális migránsokat és a háború pártján áll.

Megjegyezte, felhívták a figyelmet arra, hogy "bizottsági álcivil támogatások" kapcsán szükség lenne transzparenciára, de Brüsszelben nem értik a felvetéseket.

Azt mondta, a magyar országgyűlési képviselők esetében nagyon szigorú eljárásrend van érvényben, az EP-ben csak egyszerű, egyoldalas nyilatkozatot kell tenni a kereseti viszonyokról. A magyar kormány azt mondja, hogy legyen egyenlő mérce, és az EP-képviselők is töltsék ki azt a nyilatkozatot, amit a magyar parlament tagjainak kell.

Elmondta: a szerdai vitában senki nem a valósággal foglalkozott, a lengyel elnökség képviselője mellett felszólalt többek között Ilaria Salis szélsőbaloldali aktivista, aki köztörvényes bűncselekményt követett el Magyarországon, és európai parlamenti mentelmi joga mögé bújt. Ő arról értekezett, hogy nem működik Magyarországon a demokrácia. Daniel Freund "jól ismert magyargyűlölő" szintén azt mondta, hogy diktatúra van Magyarországon, miközben a közelmúltban Budapest utcáin tüntetett.

Megfogalmazása szerint "a magyar baloldal is hozta a formáját": a DK, amelyik "2006-ban kilőtte az emberek szemét az utcán", Tarr Zoltán, a Tisza Párt képviselője is elítélte Magyarországot és egy szava nem volt a gyermekek védelméről. Egy ilyen helyzetben, amikor az embernek a hazáját támadják, ki kell állni Magyarország és a gyermekek mellett - hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő, magyarországi jelentéstevő, aki a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására szólította fel az Európai Tanácsot, rendszeresen támadja Magyarországot, bár inkább a holland közállapotokkal kellene foglalkozni. Nem szólalt fel például akkor, amikor izraeli futballszurkolókat ért támadás Amszterdamban - fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy több európai országban vannak jogállamisági problémák. A román elnökválasztás első fordulója után például az emberek döntése helyett a bíróság döntése maradt érvényben, Franciaországban pedig a bíróság gyakorlatilag kizárta az előválasztási versenyből a patrióta jelöltet. Lengyelországban a baloldal sorra sérti meg a jogállamisági előírásokat, leváltják a bíróság elnökét, vegzálják a jobboldali képviselőket - sorolta.

Az államtitkár szerint ezek az ügyek azért nincsenek napirenden az EP-ben, mert ezen országok kormányai kiszolgálják Brüsszelt, elfogadják, hogy szövetséget kell kötni brüsszeli bürokratákkal, és azokat az országokat kell támadni, amelyek kiállnak a szuverenitás mellett.

Május 27-én az általános ügyek tanácsában is téma lesz a magyar jogállamisági helyzet; itt is arra lehet számítani, mint ami az elmúlt 15 évben történt: megalapozatlan vádak hangzanak el Magyarországgal szemben - közölte.

Zsigmond Barna Pál a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a világban véget ért a hidegháború után kialakult, több mint harmincéves periódus, amely az amerikai hegemóniáról szólt. Megjelent Kína, forrong a világ, amiben az EU-nak is meg kellene találni a szerepét, egy stratégiai autonómiát, az európai érdekeket kellene képviselnie. Ehelyett folyamatosan támadják a jobboldali, szuverenista kormányokat.

Úgy vélekedett: Brüsszel a válságokat nem arra használja fel, hogy megpróbáljon egy európai álláspontot kialakítani, hanem saját hatalmával törődik. Egy szuverenista kormány veszélyt jelent a brüsszeli bürokráciára, amely ilyenkor mondvacsinált okokból elkezdi támadni az adott országot, korábban Lengyelországot, most Magyarországot.

"Hazánk szuverenitásáért küzdöttek őseink 1848-ben, 1956-ban; meghatározó, fontos érték, meg szeretnénk őrizni, (..) és ezért a végsőkig elmegyünk" - mondta.

Hozzáfűzte, hogy mindig van értelme a tárgyalásoknak, a kormány hisz a diplomáciában is. "Vannak szövetségeseink ebben a harcban, vannak Európában szuverenista pártok, a Partióta frakció erősödött, az EP-választáson az európai emberek a változásra szavaztak. Hiszek abban, hogy a patrióták a közeljövőben hatalomra tudnak kerülni Európában, és Európa végre meg tud fogalmazni egy olyan stratégiát, amelynek következtében az új világrend nyertese lehet" - fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

(MTI-fidesz.hu)