Az elnökjelölési folyamat nem zajlott zavartalanul a szocialistáknál. Most épp Szili mozgalma kavar izgalmat, de állítólag Botka László is feldúltan távozott egy jelölőbizottsági meghallgatásról.
(...)
Egyre többen vannak tehát - gyurcsányisták, Szili-hívek és a feltörekvő ifjú törökök -, akik már a jelenlegi vezetés bukását követő időszakra vetik vigyázó szemüket.
A közel ötven ország minisztereinek értekezlete csütörtökön Budapesten kezdődik. A résztvevők az esti órákban érkeznek az osztrák fővárosba, és pénteken ott folytatják a tanácskozást.
A csütörtök délutánra és estére bejelentett tüntetések motorját az osztrák egyetemi képzési viszonyokkal és a bolognai folyamat ausztriai megvalósításával elégedetlen hallgatók és oktatók jelentik, de külföldi résztvevőket is várnak. A szervezők 10-15 ezer résztvevőre számítanak a délutáni megmozduláson.
Ausztriában a hallgatók 80 százaléka az első, a bachelor (BA) fokozat megszerzése után belekezd a master (MA) szintű képzésbe is. A bölcsész szakokon 71, a műszaki képzésben 90 százalék ez az arány. A bolognai rendszer bevezetése 2000-ben kezdődött, de eddig nem minden szakon történt meg: az orvosi, a jogi és a tanárképzés még a régi rendszer szerint folynak.
Tavaly ősszel szerte Ausztriában számos tüntetéssel és teremfoglalásokkal hívták fel magukra a figyelmet az elégedetlen diákok. Szerintük a Bolognai folyamat a gyakorlatba átültetve Ausztriában azt eredményezte, hogy a hallgatók tanrendje túlzsúfolt és merev, ezért nehezen teljesíthető, ők maguk a magas óraszám miatt túlterheltek. Egy másik gyakori kritika a rendkívül nyitott osztrák egyetemi képzéssel kapcsolatban az, hogy túlzsúfoltak a tantermek és a szemináriumok, az oktatás így személytelen és csökken a színvonala. Gyakran hangoztatják azt is, hogy a hároméves, BA képzés nem ad "piacképes" diplomát. A tüntetések résztvevői többek között több pénzt követelnek a felsőoktatásra. Egyúttal élesen elutasítják az új oktatási miniszter megoldási javaslatát, hogy legyen újból tandíjas az oktatás, és hogy tegyék általánossá a felvételi korlátozások valamilyen fajtáját.
A forrásokat kevesli a Bécsi Közgazdasági Egyetem rektora, Christoph Badelt is. "Nehéz pénz nélkül tantervi reformot végrehajtani" - mondta nemrég egy fórumon. Ami a BA szintet illeti, a professzorok egy része a tüntetőkhöz hasonlóan minőségromlástól tart. Mások, mint Adalbert Prechtl, a Bécsi Műszaki Egyetem rektorhelyettese, azzal érvelnek, hogy a munkaerő-piacon továbbra is MA szintű képzésre van kereslet.
Eredetileg huszonkilenc ország - közöttük Magyarország - írta alá az Európai Felsőoktatási Térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot, 1999-ben. Ebben célként tűzték ki egyebek között a diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítását, az egymásra épülő, kétciklusú oktatási rendszer bevezetését, a hallgatói mobilitást segítő egységes kreditrendszer kialakítását, valamint a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás segítését.
Az osztrák oktatási minisztérium hétfőn közzétette az Európai Unió oktatási információs hálózatának, a Eurydice-nek a konferencia alkalmából készült jelentését. A tanulmány megállapításai szerint "széleskörűen sikerült megvalósítani az eredeti célokat", de vannak még hiányosságok alapvető kérdésekben. Ilyen például a hátrányos helyzetű diákok részvétele a felsőoktatásban: a részt vevő országok fele nem ismeri a rossz szociális helyzetű diákok számát. Nem valósult még meg az a cél sem, hogy a hallgatók 20 százaléka külföldön is folytasson tanulmányokat. Az egyetemek közötti átjárhatóságot gyakran az intézményeken kívüli okok is akadályozzák, például a vízumszabályok vagy a szakképesítések elismerésének hiánya - állapította meg a Eurydice.
több
A magyar ember lesz a középpontban
