Az elnökjelölési folyamat nem zajlott zavartalanul a szocialistáknál. Most épp Szili mozgalma kavar izgalmat, de állítólag Botka László is feldúltan távozott egy jelölőbizottsági meghallgatásról.
(...)
Egyre többen vannak tehát - gyurcsányisták, Szili-hívek és a feltörekvő ifjú törökök -, akik már a jelenlegi vezetés bukását követő időszakra vetik vigyázó szemüket.
A Fidesz tudomásul veszi Sólyom László köztársasági elnök döntését, hogy aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást - mondta az MTI-nek a párt frakcióigazgatója szerdán. Répássy Róbert hangsúlyozta: ha a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között.
A Fidesz frakcióigazgatója kijelentette: "azonos mércével fogjuk mérni a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneit".
Az MTI kérdésére, hogy ennek hogy teremtik meg a jogszabályi hátterét, azt válaszolta, erről egyelőre nem tud többet mondani, mert meg kell vizsgálniuk a törvényt. A politikus hozzátette: feltételezi, hogy akik korábban alkotmányossági problémákat fogalmaztak meg, beadvánnyal fordulhatnak majd az Alkotmánybírósághoz.
Répássy Róbert szerint a jogszabály büntetőjogi szempontból abszurd helyzetet fog teremteni. Ennek alátámasztásául példaként említette, hogy aki nem tagadja a holokausztot, hanem helyesli azt, vagy az elkövetők nézeteivel azonosul, annak nem kell büntetésre számítania. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság háromszor alkotmányellenesnek nyilvánította az úgynevezett gyűlöletbeszéd törvényt.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI kérdésére közölte, hogy Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.
Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.
Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről.
A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
több
29 pontos akcióterv a gazdaság talpraállítására
