Az elnökjelölési folyamat nem zajlott zavartalanul a szocialistáknál. Most épp Szili mozgalma kavar izgalmat, de állítólag Botka László is feldúltan távozott egy jelölőbizottsági meghallgatásról.
(...)
Egyre többen vannak tehát - gyurcsányisták, Szili-hívek és a feltörekvő ifjú törökök -, akik már a jelenlegi vezetés bukását követő időszakra vetik vigyázó szemüket.
Magyarország volt már korábban azon a pórázon, amit IMF-segélynek neveztek, ezért pontosan tudjuk, hogy az a szuverenitásunk egy részének az elvesztését jelenti, s hogy a gazdaságpolitikánk alakításában elveszítjük az önállóságunkat - mondta Orbán Viktor a III. Energia Fórum névre hallgató nemzetközi tanácskozáson.
"Magyarországon ma egy egyoldalú, kiegyensúlyozatlan, oroszbarát politika érvényesül. Mi képesek vagyunk NATO-tagok lenni, az Európai Unióhoz tartozni, és egyúttal a gyakorlat mezején kifejezetten oroszbarát külpolitikát folytatni. Ami nem illegitim dolog, természetesen, mert ilyen külpolitika létezhet. A kérdés az, hogy hasznos-e, jó-e ez elsősorban nekünk, magyaroknak. A mi álláspontunk az, hogy Magyarországnak a mostani külpolitikája helyett csatlakoznia kellene ahhoz a körvonalazódó Közép-Európa politikához, amely megértette, hogy az előttünk álló időszakban Közép-Európa fel fog értékelődni" - jelentette ki Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke a világot uraló gazdasági válság kapcsán rámutatott: a magyar dimenzió eltér a nyugat-európaiakétól, most jönnek elő a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer gyengeségei, amelyek válságon kívüli időben nem voltak olyan szemet szúróak.
"Úgy tűnik, Magyarország lesz az első ország az Európai Unión belül, amely az IMF-fel megállapodást fog kötni a pénzügyi válságból való kijutásról. Tegnap azt mondta valaki viccesen, hogy ennyi erővel az Afrikai Nemzetek Szövetségéhez is csatlakozhattunk volna, hiszen leginkább a fejlődő országoknak van szüksége arra, hogy az IMF kisegítse őket a bajaikból, és nem az EU-tagállamoknak" - mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy az EU-tagság valójában egyfajta érettséget és gazdasági fejlettséget jelent.
"Magyarország volt korábban azon a pórázon, amit IMF-segélynek neveztek, és pontosan tudjuk, hogy ez Magyarország számára a szuverenitás egy részének elvesztését jelenti, s hogy a gazdaságpolitika alakításának fontos kérdéseiben Magyarország elveszíti az önállóságát. Magyar állampolgárként azt tudom mondani önöknek, hogy szégyen, hogy idejutottunk" - jelentette ki Orbán Viktor, emlékeztetve rá, hogy 1998-ban "szabadult meg" Magyarország az IMF-hitelektől, s tíz év elteltével ott tartunk, ahol 1998-ban voltunk.
Mint mondta, a grúz válság ráirányította a figyelmet, hogy Magyarország külpolitikai orientációja ma elhibázott és korrekcióra szorul, a pénzügyi válság pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a függetlenség - még egy ilyen kölcsönös függőségi világban is - érték, és egy országnak fájdalmas, amikor le kell mondani szuverén döntéseinek egy részéről, azért mert pénzügyi válsággal küszködik.
Magyarország szenved attól és vesztese annak, hogy nincs közös európai uniós energiapolitika. Az Oroszországtól messzebbre lévő országoknál nincs az a fizikai fenyegetettség érzése, mint a közép-európai államoknak, akiknek más a történelmi élménye. Ha az atlanti-óceán partjáról, a maguk racionális szempontjaik alapján külön megállapodást kötnek az egységes európai uniós energiapolitika helyett az a közép-európaiakat nehéz helyzetbe hozza. A dél-európaiak is szerencsésebb helyzetben vannak, lévén hogy más kontinensekről is tudnak energiához jutni a tengeren keresztül, így ők is inkább külön megoldásokban érdekeltek.
"Az Európai Unión belül olyan különalkuk jöttek létre az Oroszországból érkező energia ügyében, amelyek ma már nehezítik azt, hogy az Európai Unió közös energiapolitikát hozzon létre. Miközben a közép-európai államoknak óriási szüksége lenne egy egységes európai uniós energiapolitikára, ennek a feltételei nem adottak" - mutatott rá Orbán Viktor.
Közép-Európa számára a sorstársak megkeresésében és a velük kötött szövetségekben rejlik a megoldás. Ha Közép-Európa ügyesen használja ki a lehetőségeit, akkor nagyon komoly felértékelődésen mehet keresztül a következő tizenöt évben. Ehhez az szükséges, hogy a lengyelek és a magyarok megtegyék az ehhez szükséges lépéseket. Kétoldalú együttműködési rendszerrel - másoknak is felkínálva a csatlakozás lehetőségét - elindulva kialakíthat egyfajta közép-európai együttműködést az energiától a gazdaságon át a közlekedésen keresztül a fejlesztéspolitikáig.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a klímaváltozás, a demográfiai válság, az energia válság, a nyugati pénzügyi rendszer összeomlása, s a gazdasági recesszió mind-mind olyan jel, amely arra kellene kényszerítsenek bennünket, hogy teljesen új dimenzióban gondoljuk végig az előttünk álló tizenöt évet. "Új korszakok, új versenypályák és új lehetőségek" - mutatott rá a Fidesz elnöke, hozzáfűzve, hogy a mostani, bizonytalan, minőségében más időszak után a különösen nagy lehetőségek rejlenek a jövőben azon népek számára, akik kreatívak és az új megoldásokra fogékonyak.
Mint mondta, a magyaroknak nem csak azt kell látniuk a mostani energiahelyzetben, hogy ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak. Észre kell vennünk az új húzóiparágak felépítésének a lehetőségét, hogy az európai uniós forrásokra támaszkodva jóval bátrabban fektethetnénk be az alternatív energiaforrásokra uniós támogatásokból, s hogy el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyeket a magyar bürokrácia állíthat az új technológiák bevezetése elé. Márpedig Magyarországnak óriási tartalékai vannak új, innovatív és alternatív megoldásokra.
"Ha van ország, akitől érdemes tanulni, azok mi vagyunk. Sajnos, nem a jó példákban járunk élen, hanem azoknak a hibáknak a bemutatásában, amelyeket nem érdemes másoknak is elkövetni. Ugyanakkor, mint minden elhibázott konstelláció, a magyar is, lehetőségeket is tartogat" - mondta Orbán Viktor a III. Energia Fórumon.
több
A magyar ember lesz a középpontban
